„Az idő mindent megold” – sajnos ez nem igaz. Szomorú tendencia, hogy embertársaink döntő többsége nem fordít figyelmet mentális egészségére: sokan hosszú éveken keresztül cipelnek lelki terheket, és bíznak benne, hogy „az idő mindent megold”. A várt megenyhülés azonban általában csak ideiglenesen jön el, és a nem kezelt lelki fájdalom újra és újra előtör.
Gyakori sztereotípia, hogy a pszichológus „nem csinál semmit, csak beszélget”. Ezt ideje máshogy látni, ugyanis a pszichológia tudomány számos olyan megoldást és módszert képes már egy-egy kialakult helyzet megoldása mellé rendelni, amelyek maximálisan megfelelnek a modern kor, és a felgyorsult világ igényeinek: pl. interaktívak, aktív cselekvést igényelnek, stratégiailag tervezhetőek. Amennyiben Ön megtisztel bizalmával, ilyen módszerekkel fogok Önnel dolgozni.
Pszichológusként az élet minden olyan területén igyekszem az Ön segítségére lenni, amelyek bármilyen negatív élethelyzethez kötődnek, mint például önbizalomhiány, munka miatti kiégés, elhízás, betegség stb. feldolgozása.
A modern ember életében teljesen természetes az, hogy rendszeresen jár pszichológushoz: a fejlett országokban az emberek 72%-a szerint pszichológushoz járni ugyanúgy a modern élet velejárója, mint a rendszeres orvosi kivizsgálás, vagy a fogorvosi ellenőrzés.
A bennünket érő külső ingerek száma ugyanis évről évre többszörösére nő. Induljunk ki abból, hogy nem lehet nem észrevenni azt, hogy mennyire másmilyen világban élünk már, mint néhány évvel ezelőtt: ugye Önnek is ott lapul a zsebében az okos telefonja, e-mail, Facebook, Instagram, megannyi chat program stb. Folyamatosan kapjuk és gyártjuk az adatokat, mely mentálisan jóval nagyobb terhelést ró ránk, mint azt gondolnánk.
A ránk nehezedő mentális terhelés nagysága jól becsülhető azzal, hogy átlag emberként mennyi adattal találkozunk napi szinten, beleértve a közösségi médiát, képmegosztást, e-mailt, videomegosztást stb. Az IBM szakértői becslésük alapján arra jutottak, hogy napjainkban kétévente megduplázódik az összes adatmennyiség, vagyis huszonnégy hónap alatt annyi adat termelődik, mint a történelemben előtte összesen. Javasoljuk, hogy ezt a mondatot olvassa el újra, mert egészen elképesztő, és remekül érzékelteti, hogy mennyire megváltozott a világ, amiben élünk az elmúlt években.
A megnövekedett mentális terhelés mentális rendellenességekhez vezethet: egy sokkoló statisztika: egy friss, 2018-as kanadai felmérés szerint már minden második ember (egészen pontosan 49%) már vett észre saját magán valamilyen kisebb-nagyobb mentális problémát, legyen az munkahelyi stressz, válás, szakítás, gyász, skizofrénia, depresszió stb.
Egyre többen felismerték, hogy a mentális egészség megőrzése ugyanúgy folyamatos és tudatos törődést igényel, mint a testi egészség megőrzése. Az egészségtudatos emberek az egészségmegőrzési célú szűrővizsgálatok mellett rendszeresen járnak pszichológushoz is. És ugye ott van még az a közhiedelem is, mely szerint „a betegségek lelki okokra vezethető vissza”.
Egy friss felmérés szerint az Egyesült Államokban már minden tizedik ember jár rendszeresen pszichológushoz. úgy, hogy ezeknek csak 32% szenved súlyos mentális betegségben, a többi 68% önként keresi fel a pszichológust azzal a céllal, hogy mentális egészségét megőrizze. Magyarországon sajnálatos módon ez az arány sokkal rosszabb.
Remélem, hogy a fentiekben sikerült eredményesen érvelnem amellett, hogy ideje másképp gondolni a pszichológushoz járásra. Nem stigma, nem ciki, sőt! A felvilágosult, modern ember naptárjában egyre gyakrabban találkozunk „pszichológus” bejegyzéssel a mentális egészség fenntartása érdekében, azaz, hogy a mosoly mosoly maradjon vagy akár könnyekből mosoly legyen. Forduljon hozzám bizalommal!